Nem készült el, ezért nem tudja kiadni a létminimum kiszámításához szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – mondja Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A kutatócég ennek ellenére megpróbált számolni, ahogyan megtette ezt az átlagkeresettel is. Utóbbit az állami hivatal is közölte, csakhogy nekik egészen más eredmény jött ki, mint a Policy Agendának. A szakember szerint a KSH trükkök százaival próbálja elfedni a valós képet a társadalom jövedelmi viszonyairól. Az interjú elején említett korábbi beszélgetésünket itt nézhetik meg: https://abcug.hu/a-tarsadalom-felenek-nincs-perspektivaja/

Hiába tiltja törvény majdnem tizenöt éve, a szülők kétharmada ma is elfogadhatónak tartja, hogy a gyereket megütik, sőt, a gyerekek közül is minden második azt gondolja, hogy ez rendben van – mondja Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Bár ez az arány döbbenetesen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy nemcsak a szülők, de a gyermekvédelmi szakemberek, sőt, a jogászok egy jelentős része sem tud a jogszabály létezéséről. Azokban az országokban – például Svédországban –, amelyekben a korábbiakhoz képest drasztikus visszaesés tapasztalható a gyermekbántalmazás terén, nagyon komoly kampányokat folytattak annak érdekében, hogy megtanítsák a szülőknek, mit tudnak tenni a verés helyett. Erre itthon egyelőre nem látszik a hajlandóság, pedig a szakember szerint nagyon sok dolgunk lenne, hogy felnőhessen egy generáció, amelynek természetes, hogy fizikai erőszak nélkül is lehet egy gyereket jól nevelni. Interjú.

Az az Alkotmánybíróság, amely képes kimondani, hogy nincs joga senkinek szegénynek, nincstelennek lenni, az valamit nagyon nem ért abból, hogyan működik egy társadalom, hogyan működik ez az ország – mondja Tóth Fruzsina. Az Utcajogász Egyesület jogásza szerint a testület határozata a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a lelke. Ő maga egyébként úgy érzékeli, hogy szakmájában erősen érezhető a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek iránti szolidaritás, a jogászok többsége elfogadhatatlannak tartja ezt a szabályozást. Bár az Alkotmánybíróság nem találta Alaptörvény-ellenesnek a hajléktalanság kriminalizációját, a bíróságok ezután is nyugodtan felmenthetik az eléjük vezetett embereket. Interjú.

Hat strand fejlesztésére nyert el közel félmilliárd forintnyi támogatást Balatonboglár, az egyiknél azonban komoly ellenállásba ütközött az önkormányzat: a helyiek még pénzt is összedobtak azért, hogy megakadályozzák a fejlesztések egy részét, szerintük azok ugyanis ha nem is azonnal, de a halálos ítéletét jelentenék a tó egyik legszebb sétányának. Úgy tűnik, a polgármester meghallotta a tiltakozókat, legalábbis erre utal, hogy alternatív megoldásokban gondolkodik. Megyeri Szabolcs szerint egy önkormányzatnak lehet, sőt, kell is fejlesztenie, de a fákat nem szabadna figyelmen kívül hagyni, sajnos ma azonban – és ez nem csak helyi, hanem országos probléma – a tervezőknek a fa csak egy pont a tervrajzon. A Liget-projekt kapcsán is többször megszólaló kertész szerint elég egyszer elrontani egy ilyen fasort, utána nincs az a szakember, aki helyre tudná hozni.

A riport elkészültében köszönjük a közreműködést Megyeri Szabolcsnak. (https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/)

A védett, sőt fokozottan védett területeken is mindennapos gyakorlat a fakitermelés, így történhetett meg, hogy a Bükki Nemzeti Parkban is áldozatul esett egy 180 éves bükkös mintegy egy hektáros szelete. Az állami erdő kezelője szerint a fák kivágása a megfiatalítást szolgálta, Dr. Gálhidy László erdőökológus szerint azonban erre semmi szükség, ráadásul annak ellenére, hogy az ország egyik legidősebb erdejéről van szó – ilyen korú erdő az összes hazai erdő mintegy fél ezrelékét teszi ki –, mégsem idős, legalábbis a fák szempontjából biztosan nem: egy bükk háromszáz, egy tölgy pedig akár félezer évig is elél, vagyis a kivágott fák közép- és időskora csak most kezdődött volna. Gazdasági szempontból szintén semmi értelme egy 180 éves erdő kivágásának, ha ezt vesszük figyelembe, akkor 120-130 éves korban lenne ideális a kitermelésük. Nyugaton egészen másképp gondolkodnak erről – emeli ki a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője, hozzátéve, hogy nemcsak az erdő élővilágának, de nekünk embereknek is rendkívül fontosak az idős, érintetlen erdők. Hogy miért, az kiderül az interjúból.

A közhiedelemmel ellentétben a patkány egy rendkívül tiszta és intelligens állat. Az étellel szemben például olyannyira gyanakvó, hogy előkóstolót használ, s mérgezés esetén vészjelzést ad, így a család többi tagja nem fogyaszt az irtószerből. A család pedig nem elírás, a rágcsáló ugyanis nagycsaládban él, ráadásul – merthogy ez is tévhit – nem a csatornában tölti a mindennapjait, nem is oda fészkel. A patkányokat mindezek ellenére ki lehet irtani, ha valakinek, akkor Dr. Bajomi Dániel biológusnak ezt nyugodtan elhihetik. A budapesti patkánymentesítést a tavalyi évig majd fél évszázadon át végző Bábolna Bio ügyvezető igazgatójával készült interjúnkból ennek mikéntje és a patkányok rejtett életének érdekességei mellet az is kiderül, milyen egészségügyi kockázatokat rejt magában a velük való együttélés, amihez úgy tűnik, egyelőre hozzá kell szoknunk.

Legelső lépésként legalább azt ki kellene mondani, hogy gyermekes családokat nem szabad utcára tenni – mondja Misetics Bálint szociálpolitikus a Város Mindenkié törvényjavaslat-csomagjáról. A szakember szerint a hazai lakáspolitika lényegében minden elemében elhibázott, a kormány a köztulajdonú bérlakásszektort például láthatóan nem kívánja bővíteni, ezzel szemben a lakásépítést és tulajdonszerzést igen, amiből a társadalom széles rétegei kimaradnak. Misetics szerint példátlan, hogy miközben kétszeresére emelkedtek Budapesten a bérleti díjak, ez nemhogy érdemi intézkedést, de még egy kósza sajtóközleményt sem vált ki az ország vagy a főváros vezetőiből. Megoldás márpedig lenne a problémára: az Egyesült Királyságban például lakbértámogatással igyekeznek tenni azért, hogy a kevésbé tehetős családoknak se kelljen a jövedelme felét-kétharmadát lakhatásra fordítani. Mindeközben az OECD legfrissebb adatai szerint a közepes jövedelmű háztartások Magyarországon költik a legtöbbet lakhatásra.

Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt. Gyetvai nem fél a karaktergyilkosságtól, mint mondja, a Nagy Blanka lejáratására tett kísérlet is épp fordítva sült el, mint ahogyan azt a propagandasajtó szerette volna: nem lenyomták a föld alá, hanem épphogy felemelték. A tanárok feljelentésére buzdító propagandáról a fiatal egyetemista azt gondolja, ilyet egy jól működő demokráciában nem lehet megtenni.

Egy terrortámadást elkövető személy életében elsősorban az egyéni tényezők a meghatározóak, nem pedig a társasalmi-politikai viszonyok – mondja Juhász Attila. A Political Capital radikalizmuskutatója szerint ugyanakkor a gyűlöletkeltő, civilizációs-kulturális háborút vizionáló politikának igenis van felelőssége – ha csak közvetett is csupán – az olyan cselekmények elkövetésében, mint az új zélandi, ötven ember életét követelő támadás. A szakember szerint ha van iszlám terror, van vele szemben álló is: az egyik a másikkal igazolja a létét. (A rossz hangminőségért elnézést kérünk, sajnos a technika ördöge ezúttal közbeszólt.)

Tamás nyitott gerinccel és vízfejűséggel született. Az orvosok lemondtak róla, édesanyja azonban nem. Kórházban töltött évek, dühkitörések, az öngyilkosság gondolata – egészen addig ez jellemezte a most 27 éves sárbogárdi fiatalember mindennapjait, amíg be nem lépett az életébe a sport, ami aztán mindent megváltoztatott. Immár négyszeres magyar bajnok, 160 kilogrammal nyom fekve, álma, hogy kijusson a paralimpiára. Szerinte akarattal, kitartással egy mozgássérült ember akár felül is múlhatja az épeket. Hogyan jutott el idáig? Videó.