Egy kisgyermek krónikus betegsége az egész család életére óriási hatással van, ezért a Bátor Tábor olyan turnusokat is szervez, amelyen a testvérek és a szülők is részt vehetnek, és ami messze nem csak arról szól, hogy közös élményeket szereznek. Sokan hosszú évek után először a táborban élik át azt, milyen kettesben maradni néhány nyugodt percre a párjukkal, először találnak olyan közegre, ahol értik és nem számít tabunak, hogy mi történik vagy történt velük, először látják a példát, hogy a megváltozott élethelyzetet a testvérek is jól tudják kezelni és először tapasztalnak olyan félelmet, amilyet a gyermekük érezhet számos dolog kapcsán. Videó.

El tudja képzelni, hogy autistákat alkalmaz? Hogy nap mint nap együtt dolgozik velük? Egy budapesti férfi öt évvel ezelőtt belevágott, és sikeres lett. A KockaCsoki csokoládékészítő manufaktúra ma már nemcsak műhely, de közösségi tér is, ahol programok sora várja az érintetteket és azokat is, akik szeretnének közelebbről megismerkedni az autizmussal. Dénes Ákos szerint könnyű autistákkal együtt dolgozni, csak néhány apróságra kell odafigyelni. Ha ez sikerül, az elvégzett munka minősége is várakozáson felüli lesz. Ma már az is látszik, hogy az életük szinte minden területére jó hatással van, hogy dolgozhatnak.

Az idei önkormányzati választást megelőző kampány minden idők legmocskosabb választási kampányának tűnik, de a módszerek egyáltalán nem újak. Tóth Zoltán választási szakértő egy Jókai-idézettel igyekszik érzékeltetni mindezt: „Mi is etettünk és itattunk!” – mondta az író 1890-ben, miután negyedszer választották meg kormánypárti képviselőnek. Az egykori államtitkár nem feledkezett meg a sajtószabadság, a kampányszabályok vagy a választási törvény kapcsán a kormány áldásos tevékenységéről, ugyanakkor az ellenzék felelősségét is firtatta, amiért nem sikerült mindegyik szavazókörbe delegáltat küldenie. Az Európai Választási Szakértők Egyesületének egykori főtitkára szerint mindazt, amit ma a kampányban látunk, az erkölcsi, a politikai és a jogi normák összeütközése eredményezi. (Interjúnkat a Borkai-ügy kirobbanása előtt vettük fel, ezért arról nem esik benne szó).

A tehetősebb, jómódú, a család támogatását bíró fiatalok sem engedhetnek meg maguknak olyan lakásokat, amelyeket korábban megengedhettek maguknak. A lakhatási problémák mára olyan társadalmi rétegeket is elértek, amelyek korábban nem szembesültek lakhatási problémákkal  – mondja Kováts Bence. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársával az albérletben való lét kiszolgáltatottságáról, dráguló ingatlanárakról, a jövő generációinak lakhatási problémáival kapcsolatos lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

A mai gyerekek legalább harminc százaléka atipikus módon fejlődik: ők a különleges gyerekek, akiknek különleges módszerekre van szükségük. Ha ezt megkapják, az mindenkinek jó, de ha nem, akkor akár pszichiátriai szintű problémává is válhat az, ami miatt különlegesek. Eleve nem egyértelmű, hogy probléma-e az atipikusság, hiszen a tehetség is az, akárcsak az autizmus. Még a mai, centralizált oktatás keretein belül sem lehetetlen, hogy a pedagógusok megfelelő eszközökkel segítsék ezeket a gyerekeket, ám ehhez kipróbált, tudományos alapokon nyugvó módszerekre van szükség. Ehhez nyújt segítséget az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán idén ősszel induló képzés. Az ötletgazdákkal és a módszereket a gyakorlatban nap mint nap használó, a pedagógusoknak a jövőben képző szakemberekkel beszélgettünk.

Bárki válhat párkapcsolati erőszak áldozatává, egyetlen feltétel, hogy párkapcsolatot létesítsen egy bántalmazó személlyel – mondja Spronz Júlia, a nők elleni erőszak áldozatainak jogi és pszichológiai segítséget nyújtó Patent Egyesület ügyvédje. Szerinte a gyilkosság mozgatórugója pontosan ugyanaz, mint például a pénzügyi kontrollé vagy a szavak szintjén megvalósuló erőszaké: a bántalmazó meggyőződése, hogy kontrollálhatja a partnere, a gyereke életét, annak minden mozzanatát. A szakember szerint nemcsak a rendőrség, hanem minden, a családon belüli erőszakkal kapcsolatba kerülő állami intézmény rosszul végzi a dolgát. Nem véletlen, hogy nagyon sok nő úgy van vele, inkább nem kér segítséget, mert a végén még ő issza meg a levét.

Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a köznevelési törvény módosítása kapcsán. Azzal, hogy minden gyerekre egyazon korban egyforma oktatást akar a kormány ráerőltetni, szerinte mindenki sérül: az is, akinek különleges módszerekre lenne szüksége, és az is, aki amúgy elviselné a körülményeket, de azt már nem fogja, hogy a pedagógus figyelmét elvonják a különleges társai. A szakember szerint az átlagos fejlettségű gyerek lényegében már nem létezik, akár a másikhoz viszonyítva, akár a saját részképességei között öt év differencia is lehet – már hatéves korban. Éppen ezért hozták létre az atipikus fejlődés szakirányú továbbképzés szakot, ám a módszerek gyakorlatba való maradéktalan átültetéshez az oktatási rendszernek jónéhány olyan tárgyi feltételt is biztosítani kellene, amiről a kormányzat láthatóan hallani sem akar.

Átalakítja a kormány az OKJ-t, helyébe pedig várhatóan egy egészen más struktúra lép: egyes szakmákat bevinnének az iskolába – itt folyna az alapképzés –, a felnőttképzésben pedig meg lehetne szerezni azt a speciális tudást, amely választ tud adni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre. Bár a részletek egyelőre nem ismertek, Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az átalakítás iránya jó, de hogy valóban jó lesz-e a végeredmény, az az elkövetkezendő egy évben fog kiderülni. Ma Magyarországon a képzés határozza meg a szakmát, a szakember szerint ennek például fordítva kell majd működnie a jövőben, ugyanakkor ma már a szakmai tudás sem minden: fontos, hogy amikor egy gyerek kilép az iskolapadból, tudjon kommunikálni, projektben gondolkodni, együttműködni másokkal – mondja Zsuffa Ákos.

„A legkevésbé sem kontraproduktív, különben nem csinálnák” – mondja László Róbert a kormánypárti sajtó homofób kirohanásairól a Coca Cola kampány kapcsán. A kormány számára fontos választói csoportok ezekre az üzenetekre „jól rezonálnak”, azt pedig szerinte senki ne gondolja, hogy a kormánypárti médiumok ne minimum jóváhagyással írnák meg ezeket a cikkeket. A Political Capital választási szakértője valószínűsíti, hogy a homofób megnyilvánulások folytatódni fognak: a melegeket kipécézték maguknak, ugyanakkor fontos látni, hogy mindez az „általános, liberális, nyugati életformát támadó kampány része: ide tartozik a CEU elüldözése és az MTA elleni hadjárat is. Interjú.

Bár látszólag nem is olyan rossz eredmény, hogy jogállamiság tekintetében 126 vizsgált ország közül az 57. helyen vagyunk, egészen más a kép, ha hozzátesszük, hogy Európában az utolsó, a világ leggazdagabb országai közül pedig az utolsó előtti helyet sikerült megkaparintanunk. Ez különösen szomorú annak fényében, hogy a magyar társadalom sok tekintetben még az uniós átlagnál is jobban vágyik arra, hogy jogállamban éljen – minderre két, egymástól független felmérés alapján derült fény. Ezek ismertetésén túl valós, maholnap velünk történő, mindannyiunkat érintő eseményeken keresztül próbáljuk bemutatni, mit is jelent (nem) jogállamban élni, vagy, hogy mit tehetünk mi akkor, amikor semmibe veszik a véleményünket. Ebben Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke volt a segítségünkre. Interjú.